Inzulinrezisztencia - mi a?

Tulajdonképpen nem értem, hogy az inzulinrezisztenciának milyen hatása van a terhességre. Elég nehéz erről információt szerezni: mindenhol csak állítják az összefüggést, de nem fejtik ki, hogy az miben áll. Ráadásul nálam csak enyhe fokú az inzulinrezisztencia, mert 120 percre visszaállt a normál értékre, nem kíséri elhízás, a cukrom nem magas, és PCOS sincs. Ilyenről meg nem is írnak sehol, mindenhol minimum a PCOS-sel összefüggésben említik. A PCOS hivatalos európai definíciója szerint policisztás petefészek (azaz min. 10 min. 1 cm-es ciszta, amely nem távozik magától), rendszertelen vagy hiányzó menstruáció, és androgén hormonok vagy külső jelleg jelenléte.
Úgyhogy a találatok nem igazán adnak választ arra a kérdésre, hogy most miért kell nekem diétázni. Pl., ha kecskék terhességére jó hatással van a kívülről bevitt inzulin, akkor miért baj, ha az én szervezetem több inzulint állít elő, ha a cukor közben jó szinten marad?
Ebből viszont ellenkezőleg, úgy tűnik, hogy az alacsony (hipoglikémiás) vércukorszint magzati károsodást idéz elő. Az inzulinrezisztencia fokozhatja a hiperstimuláció valószínűségét is.
PCOS melletti, nagyon alacsony adag GnRH-val stimulálás mellett (75 iU), az inzulinrezisztens (IR) nők 1/3-ánál le kellett állítani túlstimuláció miatt (29-ből 10), míg a többieknél csak 1 ilyen volt a 41-ből. A fogantatás is sokkal jobb volt a nem IR nőknél.
PCO szindrómás, IR de nem elhízott, nőknél Metformin javította az egyes terhesség esélyét, és csökkentette a túlstimu veszélyét. Node a kontroll csoport clomiphen citrátot kapott – nem is értem, hogy lehet ezt a metforminnal összevetni. Csak megjegyzem, hypothiroidism (pajzsmirigy-alulműködés) kizáró faktor volt a vizsgálat folyamán.
Na ez viszont nagyon elgondolkodtató: PCOS, nem IR nők véletlenszerű Metforminnal kezelése IVF ICSI során sokkal jobb klinikai terhességi rátát eredményezett.

Vizsgálatok, amelyeket javasolni kellene

Véleményem szerint, aki lombikra adja a fejét, annak már előtte érdemes lenne néhány vizsgálatot elvégeztetni - olyanokat, amelyeket csak több sikertelen kísérlet után javasolnak. Legalább felkínálhatnák ezeket, és a pár maga dönthetné el, kockázatértékelésétől és pénztárcájától függően, hogy melyeket végezteti el.
De a vizsgálatok többségének létéről az interneten szereztem tudomást, ismerőstől, vagy pedig teljesen véletlenül orvostól, túlbuzgó érdeklődésemből kifolyólag.
A vizsgálatok, zárójelben pedig hogy hol lehet őket elvégeztetni, esetleg mennyiért.
- Leiden mutáció és más trombózishajlamok; (Hematológia)Ismétlődő vetélést okozhat, és a megtapadást is gátolhatja. Ha ilyen fennáll, a hormonkezelés elejétől vérhígító javasolt (alacsony molekulaszámú, pl. Clexane).
- Immunológiai vizsgálat – nem csak ismételt vetélések után, hanem azt megelőzendő, ha valakit érdekel. (dr. Fülöp Vilmos)
-Cikluskövetés, azaz hormonszint mérés és a tüszőérés ellenőrzése a természetes ciklus alatt: talán így jobban megjósolható a hormonkezelés kimenetele, és beültetés után a szükséges progeszteron-kiegészítés beállítása. (dr. Fülöp Vilmos)
- Anti-müllerian hormonszint mérés: ha magas, valószínű nem következik be hyperstimuláció. (Dr. Vereczkey Attilánál lehet, és talán a Cirisben?)
- Inzulinrezisztencia-vizsgálat, hárompontos - (dr. Fülöp Vilmos beutal, vagy Mensmentis 9 ezer)
- TSH – pajzsmirigyműködés teszt - (dr. Fülöp Vilmos, de bármely nőgyógyászat is)
- Kromoszóma vizsgálat; (Géndiagnosztika, Génbank, 12 ezer/fő) Ha kromoszóma eltérés van, gyakoribb lesz a vetélés, vagy más génhibák. Ismert kromoszóma rendellenességet elvileg ki lehet szűrni a beültetés előtti embrionális génvizsgálattal (PGD) - ezt mondják, de gyakorlatilag még nincs gyakorlata az ilyen szűréseknek.
- Petevezeték-átjárhatósági vizsgálat vagy méhüregi feltöltés sóoldattal (saját nőgyógyász, lombikklinika) - ezt az egyet el is szokták végezni.
- És természetesen spermavizsgálat, amit el is végeznek, de lehet még HBA (hyaluron binding assay, ld. fentebb: hogy megtalálja-e a hímivarsejt a petesejtet)


És amiket már a ciklus alatt:
- El kellene érni, hogy a stimuláció 6. napja után minden nap legyen vérvétel, a túlstimuláció elkerülése érdekében. (saját orvos)
- A beültetés után hamar legyen progeszteron mérés, nemcsak két héttel később – akkor már mindegy! (saját orvos)


Logikailag nem ide tartozik, praktikusan viszont igen:
Citológia! És egyéb nemi betegségek kiszűrése. (Én a citóról két évig elfeledkeztem, annyit jártam orvoshoz ) (nőgyógyászat, nemibeteg-gondozó)
- Fogászat, influenzaoltás. Aki több évig próbálkozik a babával, elfeledkezhet arról, hogy ezekről újra meg újra kell gondoskodni.

Persze az is tény, hogy nyilván millió féle más vizsgálat létezik, ami attól függően lehet releváns, hogy melyik párnak milyen problémája van. Ha valaki szerint valami fontosat kihagytam, örömmel veszem, ha beírja kommentbe, vagy megírja nekem. A lombikos dokik egy része nem javasolja ezeket a vizsgálatokat, csak a 3. vagy 5.(!) sikertelen kezelés után, mondván: nem lehet előre tudni, mit kell kiszűrni, vaktában lövöldöznénk, és különben is lehet hogy a következő sikerül. De akik ennek a biznisznek a holdudvarában vannak, azok javasolják őket már a lombik előtt, épp azért, hogy maga a lombikkezelés ne vaktában menjen. Persze lehet mondani, hogy ők érdekeltek a vizsgálatok elvégzésében, a lombik orvos meg abban, hogy minél nyugodtabb és naivabb legyen a beteg (és minél többször lehessen stimulálni) - mintha némelyikük úgy vélné, hogy ezen múlik a kezelés sikere. Hát, mindenkinek megvan a maga babonája...