Coming out

Szándékosan nem írtam hónapok óta, de most jó hírrel jelentkezem! Betöltöttem a bűvös 12 hetet, van egy kisbaba a hasamban!
Azért nem írtam, mert lelkileg megint stratégiát váltottam, azaz) ezúttal senkivel sem beszéltem meg az aktuális IVF kezelést. Még a legjobb barátaimmal sem! Egyszerűen azt szerettem volna, hogy ne ezzel foglalkozzak nap mint nap, és így jobb is volt.
Az volt a tervem, hogy ha sikerül, egészen a harmadik hónapig senkinek sem szólok, a munkahelyemen sem, (azért a közelebbi barátoknak azt már elmondtam volna), de az élet keresztül húzta ezt a számításomat (is).
Szóval, a stimuláció úgy ment, ahogy szokott, 12 petesejtet találtak, 7 megtermékenyült. Ezúttal jártam Papini kezelésre is, de csak párszor, mert túl későn kezdtem. Ez állítólag javítja a petesejtek állagát, meg általában a belső szervekét. Talán ennek köszönhető, hogy még a 3. nap is 7 szép zigótánk volt, de az 5. napra sajnos csak 3 maradt – no de ez is több, mint a 2. Mindhármat betették, úgyhogy izgalmas volt a várakozás időszaka…
Csak egy hetet vettem ki, utána visszamentem dolgozni, úgy kalkuláltam, hogy a beágyazódás, ami a 6-10 nap között zajlik le (a megtermékenyítés után), addigra úgyis megtörténik. Azért csináltam egy tesztet a 12. napon (megt. után), és pozitív lett! A Clearblue teszt tűnik a legérzékenyebbnek, mert a Corax (és mások még később is) negatív lettek. Két nappal később délelőtt bementem vérvételre, bár mondták is, hogy még korai, de már 150 volta b-HCG! Viszont épp délben elkezdtem vérezgetni. Felhívtam Fülöp Vilmost, aki végigkérdezte, hogy szedek-e mindent, jól megszidott, hogy miért nem szedem a nyugtatót, amit felírt. (Miért nem szedi a Pipolphent!? – Mert akkor nagyon kómás vagyok… - Az a jó, a jó kis kóma, az kell! Magának fogalma nincs a neurális és az endokrin rendszer kapcsolatáról! … és így tovább…) Másnap elmentünk hozzá soron kívül, szombaton, (persze 2-től 8-ig vártunk rá) és felírt még egy csomó progeszteront, (le se merem írni mennyit, mert Utrogestanból és Duphastonból is jóval a határérték felettit kaptam), 60-ra emelte a Clexan-t, előírta a Nospát, és felírt Dalacin hüvelykrémet hogy sürgősen kezdjem el. A vérzés két nap múlva elállt, azóta sem kezdődött újra. Dolgozni már nem mentem vissza, így aztán persze ki kellett rukkolnom a helyzettel. Persze mindenki nagyon támogató szerencsére, de én már úgy félek a kudarctól, csak babonából nem akartam megszellőztetni.