Tulajdonképpen nem értem, hogy az inzulinrezisztenciának milyen hatása van a terhességre. Elég nehéz erről információt szerezni: mindenhol csak állítják az összefüggést, de nem fejtik ki, hogy az miben áll. Ráadásul nálam csak enyhe fokú az inzulinrezisztencia, mert 120 percre visszaállt a normál értékre, nem kíséri elhízás, a cukrom nem magas, és PCOS sincs. Ilyenről meg nem is írnak sehol, mindenhol minimum a PCOS-sel összefüggésben említik. A PCOS hivatalos európai definíciója szerint policisztás petefészek (azaz min. 10 min. 1 cm-es ciszta, amely nem távozik magától), rendszertelen vagy hiányzó menstruáció, és androgén hormonok vagy külső jelleg jelenléte.
Úgyhogy a találatok nem igazán adnak választ arra a kérdésre, hogy most miért kell nekem diétázni. Pl., ha kecskék terhességére jó hatással van a kívülről bevitt inzulin, akkor miért baj, ha az én szervezetem több inzulint állít elő, ha a cukor közben jó szinten marad?
Ebből viszont ellenkezőleg, úgy tűnik, hogy az alacsony (hipoglikémiás) vércukorszint magzati károsodást idéz elő. Az inzulinrezisztencia fokozhatja a hiperstimuláció valószínűségét is.
PCOS melletti, nagyon alacsony adag GnRH-val stimulálás mellett (75 iU), az inzulinrezisztens (IR) nők 1/3-ánál le kellett állítani túlstimuláció miatt (29-ből 10), míg a többieknél csak 1 ilyen volt a 41-ből. A fogantatás is sokkal jobb volt a nem IR nőknél.
PCO szindrómás, IR de nem elhízott, nőknél Metformin javította az egyes terhesség esélyét, és csökkentette a túlstimu veszélyét. Node a kontroll csoport clomiphen citrátot kapott – nem is értem, hogy lehet ezt a metforminnal összevetni. Csak megjegyzem, hypothiroidism (pajzsmirigy-alulműködés) kizáró faktor volt a vizsgálat folyamán.
Na ez viszont nagyon elgondolkodtató: PCOS, nem IR nők véletlenszerű Metforminnal kezelése IVF ICSI során sokkal jobb klinikai terhességi rátát eredményezett.
2009. november 22., vasárnap
2009. november 5., csütörtök
Aki keres, az talál
Mármint hibát. Fülöp doktor keres, és talál: gyakorlatilag semmit sem rendben.
Hashimoto-szindróma, progeszteron-elégtelenség, PCOS-gyanú, inzulinrezisztencia. Ezek közül szerencsére három csak az ő biztosítékát verte ki, mert egyébként a határértéken belül van. Hozzáteszem, hogy tulajdonképpen a TSH is a határértéken belül van, viszont ő nézett anti-TPO-t is, ami a határérték hússzorosa, és ultrahang is kimutatta a pajzsmirigy-gyulladást. Így most elkezdtem pajzsmirigy-hormont szedni, legalább két hónap (legfeljebb másfél év) várakozás. A pajzsmirigy stabilizálása nem megy könnyen, eddig senki sem biztatott.
Az inzulin szintje 120 percre már visszament a normálisra, és 60-nál is csak 34 volt, ami nem olyan vészes - ő erre is gyógyszert rendelne, mások szerint elég a diéta, napi 160 g. szénhidrát. Hááát... ez nagyon kevés! Az eddig 21,5-es testtömegindexem felet csökkent. De egyébként nem jelent koplalást, és egy hét alatt már bele is rázódtam - mint ahogy a régi ruháimba is...
A progeszteron és a PCOS pedig további vizsgálatok tárgya. Természetesen mindezek összefüggenek az inzulinrezisztenciával, ami pedig esetleg a pajzsmiriggyel.
A progeszteron nálam 20 volt az o+9.-ik ciklusnapon, Fülöp szerint 35 felett kellene lennie. Itt 21 ng/ml-nél magasabbat neveznek fiziológiás luteális funkciónak, vagy luteális plazmaprogeszteron-átlagnak. Viszont máshol azt olvastam, hogy a főszabálykénti 8. napi mérést rövidebb ciklusnál előrébb érdemes hozni, hiszen a 8. nap a 28 napos ciklusra van kitalálva. Ráadásul abban is elbizonytalanodtam, hogy honnan is kell indítani a számolást: én eddig mindig 0. napnak vettem azt, amikor megjött (avagy progeszteronnál az ovuláció napját), és a másnapot 1-nek, így viszont azt hiszem, mindig egy nap csúszásban voltam. És mivel a progeszteron állítólag az ovulációtól kezdve folyamatosan csökken, a 7-8. nap pedig egy középértéket hivatott megcélozni, én a ciklus-végi 9. napommal még reménykedek, hogy legközelebb magasabb lesz.
Mostanában nincs nagy kedvem az internetet bújni, ezért most csak ennyi:
“A CC (Clomiphen-citrát) -terápia sikertelensége esetén a különböző gonadotrop hormonok (HMG, tisztított FSH, rekombináns FSH) HCG-vel történő kombinációja jön szóba. Alkalmazása során azonban a hiperstimuláció fokozott veszélyével (5-12%) és a többes terhességek magas előfordulási arányával (20%) kell számolni. A stimulációs kezelések során fogamzott terhességek között feltűnően magas, 25% körüli a spontán abortuszok aránya, ami szintén a corpus luteum elégtelenség jelentőségére hívja fel a figyelmet.”
Ebből a hiperstimuláció és a spontán abortusz pipa, mostmár jöhet a többes terhesség :-)
De egyelőre parkolópályán vagyok, szedegetem az L-Thyroxint, és szurkáltatom a vénámat rendszeresen.
Hashimoto-szindróma, progeszteron-elégtelenség, PCOS-gyanú, inzulinrezisztencia. Ezek közül szerencsére három csak az ő biztosítékát verte ki, mert egyébként a határértéken belül van. Hozzáteszem, hogy tulajdonképpen a TSH is a határértéken belül van, viszont ő nézett anti-TPO-t is, ami a határérték hússzorosa, és ultrahang is kimutatta a pajzsmirigy-gyulladást. Így most elkezdtem pajzsmirigy-hormont szedni, legalább két hónap (legfeljebb másfél év) várakozás. A pajzsmirigy stabilizálása nem megy könnyen, eddig senki sem biztatott.
Az inzulin szintje 120 percre már visszament a normálisra, és 60-nál is csak 34 volt, ami nem olyan vészes - ő erre is gyógyszert rendelne, mások szerint elég a diéta, napi 160 g. szénhidrát. Hááát... ez nagyon kevés! Az eddig 21,5-es testtömegindexem felet csökkent. De egyébként nem jelent koplalást, és egy hét alatt már bele is rázódtam - mint ahogy a régi ruháimba is...
A progeszteron és a PCOS pedig további vizsgálatok tárgya. Természetesen mindezek összefüggenek az inzulinrezisztenciával, ami pedig esetleg a pajzsmiriggyel.
A progeszteron nálam 20 volt az o+9.-ik ciklusnapon, Fülöp szerint 35 felett kellene lennie. Itt 21 ng/ml-nél magasabbat neveznek fiziológiás luteális funkciónak, vagy luteális plazmaprogeszteron-átlagnak. Viszont máshol azt olvastam, hogy a főszabálykénti 8. napi mérést rövidebb ciklusnál előrébb érdemes hozni, hiszen a 8. nap a 28 napos ciklusra van kitalálva. Ráadásul abban is elbizonytalanodtam, hogy honnan is kell indítani a számolást: én eddig mindig 0. napnak vettem azt, amikor megjött (avagy progeszteronnál az ovuláció napját), és a másnapot 1-nek, így viszont azt hiszem, mindig egy nap csúszásban voltam. És mivel a progeszteron állítólag az ovulációtól kezdve folyamatosan csökken, a 7-8. nap pedig egy középértéket hivatott megcélozni, én a ciklus-végi 9. napommal még reménykedek, hogy legközelebb magasabb lesz.
Mostanában nincs nagy kedvem az internetet bújni, ezért most csak ennyi:
“A CC (Clomiphen-citrát) -terápia sikertelensége esetén a különböző gonadotrop hormonok (HMG, tisztított FSH, rekombináns FSH) HCG-vel történő kombinációja jön szóba. Alkalmazása során azonban a hiperstimuláció fokozott veszélyével (5-12%) és a többes terhességek magas előfordulási arányával (20%) kell számolni. A stimulációs kezelések során fogamzott terhességek között feltűnően magas, 25% körüli a spontán abortuszok aránya, ami szintén a corpus luteum elégtelenség jelentőségére hívja fel a figyelmet.”
Ebből a hiperstimuláció és a spontán abortusz pipa, mostmár jöhet a többes terhesség :-)
De egyelőre parkolópályán vagyok, szedegetem az L-Thyroxint, és szurkáltatom a vénámat rendszeresen.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)